Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke szerint a kapcsolatok önmagukban keveset érnek, ha nem szolgálják a közösséget.
„A nemzetközi és magyar–magyar kapcsolatok célja nem az, hogy jól mutassanak egy listán. A kérdés mindig az: mit hoz haza Hargita megyének? Tudást, pályázati lehetőséget, piacot, jó gyakorlatot, közös fejlesztéseket vagy éppen segítséget az emberek számára?” – fogalmazott.
Magyar–magyar együttműködés: élő kapcsolatok, közös felelősség
A magyarországi testvérmegyei kapcsolatok az elmúlt években számos területen hoztak konkrét eredményeket. Az egészségügyi szűrőprogramoktól kezdve a turizmuson, oktatáson és önkéntes tűzoltói együttműködéseken át egészen a helyi termékek támogatásáig számos kezdeményezés erősítette a közösségeket.
Bács-Kiskun vármegye partnersége révén több ezer ember számára vált elérhetővé az egészségügyi megelőzés Csíkszentgyörgyön és Csíkszentdomokoson. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyével a helyi termékek, a turizmus és a közlekedési fejlesztések kerültek előtérbe, miközben közösen álltak ki a kisebbségi jogvédelem mellett is.
Hajdú-Bihar vármegyével a fiatalok hazavonzása, a gazdák támogatása és a szakképzés fejlesztése jelentett közös irányt, míg Heves vármegyével az oktatás, az örökségvédelem, a természetközeli programok és a gyermekek környezeti nevelése kapott hangsúlyt.
A több évtizedes együttműködések – Somogy, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg vagy éppen Zala vármegyével – azt bizonyítják, hogy a magyar–magyar kapcsolatok nem formális megállapodások, hanem bizalomra és közös értékekre épülő szövetségek.
Nemzetközi kapcsolatok: tudás és lehetőség Hargita megyének
Hargita megye európai és nemzetközi partnerségei szintén a gyakorlati eredményekről szólnak. Valle d’Aosta autonóm régió példája megmutatta, miként lehet a turizmust, a mezőgazdaságot, a természetvédelmet és a megújuló energiát egymást erősítő módon fejleszteni.
Az olasz modell inspirálta a Hargita sajt kezdeményezést is, amelynek célja, hogy a helyi gazdák és sajtkészítők erősebb piaci pozícióba kerüljenek.
A Potenza tartománnyal közösen megvalósított CiBioGO projekt a biodiverzitás és a természetvédelem területén nyitott új lehetőségeket, míg a moldovai Strășeni kerülettel kialakított partnerség új pályázati és gazdasági együttműködések előtt nyithat utat.
Különösen fontos szerepet tölt be a Lori régióval kialakított örmény kapcsolat, amely kulturális, oktatási és ifjúsági programok révén erősíti a közösségek közötti együttműködést. Beregszász és Kárpátalja esetében pedig a partnerség egyszerre jelent szolidaritást, közös kiállást és gyakorlati segítséget a nehéz helyzetben lévő magyar közösségek számára.
Hargita megye nem nézője, hanem alakítója akar lenni a változásoknak
Az európai és keleti partnerségi együttműködések révén Hargita megye bekapcsolódhat közös pályázatokba, ifjúsági programokba, kulturális és gazdasági kezdeményezésekbe, miközben erősödik a kisebbségi közösségek érdekképviselete is.
„Nem nézői akarunk lenni a változásoknak, hanem alakítói. Nem várni akarjuk a lehetőségeket, hanem megkeresni, előkészíteni és Hargita megye javára fordítani őket” – hangsúlyozta Borboly Csaba.
A testvérmegyei és nemzetközi kapcsolatok így nem csupán diplomáciai együttműködéseket jelentenek, hanem közös munkát, közös felelősséget és közös jövőépítést.
