Az elmúlt időszakban egyre több szó esik Brüsszelben az európai védelemről, biztonságról és a tagállamok felkészültségéről. Sokakban jogosan merülhet fel a kérdés: mit jelent mindez Hargita megye lakóinak? Jelent-e sorozást, háborús részvételt vagy katonai kötelezettséget?
A válasz egyértelmű: nem. Az Európai Uniónak nincs közös hadserege, a védelmi döntések továbbra is a tagállamok hatáskörébe tartoznak. A jelenlegi európai folyamatok célja nem a félelemkeltés, hanem a mindennapi biztonság megerősítése, a felkészültség növelése és az, hogy a helyi közösségek is részesüljenek az ezekhez kapcsolódó fejlesztésekből.
Az EU Régiók Bizottsága 2025 tavaszán Védelmi Munkacsoportot hozott létre, amelynek célja, hogy a települések, megyék és régiók hangja is megjelenjen az európai biztonsági döntéshozatalban. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke a Régiók Bizottságában azt képviseli, hogy a biztonság nem lehet kizárólag a fővárosok és nagyvárosok ügye.
Mint hangsúlyozta, a biztonság ott kezdődik, ahol az emberek élnek: falvakban, kisvárosokban, hegyvidéki térségekben és kisebbségi közösségekben is.
Az európai védelmi fejlesztések Hargita megye számára több területen is lehetőséget jelenthetnek. Ide tartozhatnak a helyi kis- és középvállalkozások bevonása, a digitális technológiák, a logisztika, az egészségügyi fejlesztések, valamint a polgári védelem megerősítése. A fejlesztések nem kizárólag katonai célokat szolgálnak: olyan beruházásokról is szó van, amelyek a mindennapi életben is hasznosak lehetnek.
A közlekedési infrastruktúra fejlesztése, a vasutak, utak, határátkelők és logisztikai kapcsolatok javítása nemcsak stratégiai szempontból fontos, hanem a gazdaság, az áruszállítás és az utazás szempontjából is. Hargita megye számára ez jobb összeköttetést, erősebb gazdasági kapcsolatokat és hosszabb távon több helyi lehetőséget jelenthet.
Kiemelt szerepet kap a polgári védelem is. Az önkéntes tűzoltók, hegyimentők, elsősegélynyújtók és helyi közösségi hálózatok megerősítése hozzájárulhat ahhoz, hogy a települések gyorsabban és hatékonyabban tudjanak reagálni vészhelyzetekben. Hargita megye aktív önkéntes közösségei ezen a területen különösen fontos szerepet tölthetnek be.
A biztonság ma már nem csak fizikai védelmet jelent. A hibrid fenyegetések, az internetes támadások, a hamis hírek és a pánikkeltés elleni fellépés szintén része az európai biztonsági gondolkodásnak. A dezinformáció célja sokszor az, hogy félelmet keltsen, megossza a közösségeket, és megingassa az emberek bizalmát az intézményekben.
Ezért is fontos, hogy a helyi hatóságok gyorsan, érthetően és hitelesen tudjanak tájékoztatni. A megbízható információ, a felkészült intézményrendszer és a közösségi bizalom ma ugyanúgy a biztonság része, mint az utak, a mentők vagy a tűzoltók működése.
Borboly Csaba a Régiók Bizottságában benyújtott módosító javaslataiban azt szorgalmazta, hogy az európai biztonsági stratégiákban kapjanak nagyobb figyelmet a vidéki, hegyvidéki és kisebbségi térségek. A cél az, hogy ezek a közösségek ne maradjanak ki a forrásokból, a képzésekből és a fejlesztési lehetőségekből.
A javaslatok között szerepelt az egyszerűbb pályázati hozzáférés is, hogy a kisebb adminisztratív kapacitással rendelkező megyék és települések is élni tudjanak az európai lehetőségekkel. Szintén fontos cél a régiók közötti együttműködések erősítése, hogy vészhelyzetek esetén a szomszédos megyék közösen és összehangoltan tudjanak reagálni.
„A valódi biztonság ott kezdődik, ahol az emberek élnek – városokban, falvakban, közösségekben. A ProtectEU-t helyi szinten kell megvalósítani – különben két Európa lesz: az egyik, amelyik védettnek érzi magát, és az egyik, amelyik elfelejtettnek” – fogalmazott Borboly Csaba a Régiók Bizottságában.
A fiatalok szempontjából mindez különösen fontos. A biztonságos jövőkép, a helyi munkahelyek, a digitális védelem és a működő közösségi intézmények mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a fiatalok Hargita megyében tervezzék a jövőjüket.
Borboly Csaba szerint a brüsszeli döntésekben meg kell jelennie a csíki, gyergyói, udvarhelyi és Hargita megyei emberek hangjának is. A cél az, hogy az európai biztonság ne távoli intézményi ügy legyen, hanem kézzelfogható helyi eredmény: biztonságosabb közösségek, erősebb intézmények, több lehetőség és nagyobb bizalom itthon.