Hargita Megyéért Brüsszelben: Egy év küzdelem az EU szociális jövőjéért

Amit elértünk — Hargita megyéért is

Az alábbi eredmények azokat a területeket érintik, amelyek Hargita megye polgárainak mindennapi életét közvetlenül befolyásolják: az energiaszegénység a hegyvidéki hideg telekben, a kistelepülések elnéptelenedése, a fiatalok elvándorlása, a megfizethető lakhatás hiánya és a közlekedési szegénység. Ezek kerültek be az EU szociális alapjának véleményébe.

Mi ez az alap és miért számít Hargita Megye számára?

Az Európai Szociális Alap (ESF) az Európai Unió legfontosabb szociális és foglalkoztatási eszköze. A 2028–2034-es időszakban az EU egészére 121 milliárd euró áll rendelkezésre az ESF+ keretén belül — ez 21,6 milliárd euróval kevesebb a 2021–2027-es 142,7 milliárd eurós kerethez képest. Románia teljes MFF-allokációja ebben a ciklusban 60,2 milliárd euró — az EU hatodik legnagyobb kedvezményezettje, és ez 13,4 milliárd euróval több a korábbi 46,8 milliárd eurónál. Ebből a szociális célokra — foglalkoztatás, képzés, szegénység elleni küzdelem, lakhatás — becslések szerint 7–8 milliárd euró jut Románia számára az ESF-ből, a 2021–2027-es 7,3 milliárd eurós allokációval összhangban. Ezek a források határozzák meg, hogy kik kaphatnak képzési támogatást, szociális ellátást, lakhatási segítséget vagy munkahely-teremtő programokat — és hogy ebből mennyi jut el ténylegesen Hargita megyébe.

Hargita megye egy NUTS 2 régióban szerepel, amelyet az EU fejlettként minősít. A valóság ezzel szemben egészen más: az átlagbérek az országos átlag töredéke, a fűtési költségek a hegyvidéki éghajlat miatt kirívóan magasak, a kistelepülések elnéptelenednek, a fiatalok elvándorolnak, és a magyar anyanyelvű közösség sokszor nem fér hozzá anyanyelvi szociális szolgáltatásokhoz.

Ha az EU döntéshozatali folyamatába nem szólunk bele, az Alap pénze ismét inkább a nagyvárosokban és azok vonzáskörzetében fog landolni — mint ahogy ez az elmúlt programozási ciklusokban is sokszor megtörtént. Pontosan emiatt volt szükség arra, hogy Hargita megye gondjait brüsszeli szövegbe fordítsam.

A folyamat: üléstől ülésig, módosítótól módosítóig

Az első lépés: a bizottsági szakasz

A folyamat 2025 tavaszán kezdődött, amikor az Európai Bizottság benyújtotta az ESF 2028–2034-es rendeletjavaslatát. A Régiók Európai Bizottságának SEDEC szakbizottsága — amelynek második alelnöke vagyok — kapta meg a vélemény elkészítésének feladatát.

Ebben a szakaszban nyújtottam be az első módosítói csomagomat. Ezek a javaslatok konkrét szövegeket tartalmaztak, amelyek nevesítik a hegyvidéki régiók, a kisebbségi közösségek és a kistelepülések problémáit. Az alábbiakban összefoglalom a legfontosabb szakbizottsági eredményeket:

Átment vagy részlegesen továbbjutott módosítók a szakbizottsági szakaszban — ezek Hargitáért is szólnak:

• AM 29 — Szociális innováció és transznacionális együttműködés: Az ESF szociális innovációs részének kibővítése; a helyi és regionális szintű kísérleti megoldások, a long-term unemployment elleni lokális modellek és az EaSI-kontinuitás beépítése. A rapportőr által átvett szövegként (AMR) részlegesen továbbjutott.
• AM 36 — Partnerségi elv megerősítése: A civil szervezetek, szociális és oktatási partnerek érdemi bevonása az ESF végrehajtásába; szavazati joguk biztosítása a monitoring bizottságokban; kapacitásépítési forrásarány előírása. A partnerségi logika részlegesen továbbjutott, az erősebb kötelező elemek egy része kiesett.
• AM 50 — A maradás joga és az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés: A right to stay elve csak akkor értelmes, ha a hátrányos helyzetű térségekben megmaradnak az alapvető szolgáltatások: lakhatás, egészségügy, megfizethető közlekedés, kapcsolódás. Nevesítve a hegyvidéki és elnéptelenedő területek összetett sérülékenységét. Részleges tartalmi továbbélés a plenáris szövegben.
• AM 52 — Energiaszegénység a hegyvidéki és vidéki régiókban: Az energiaszegénység hegyvidéki formája eltér a városi típustól: zord éghajlat, magas fűtési kiadások, korlátozott megújuló energiahálózat, alacsony jövedelmek. Az ESF-nek ezt önálló, prioritásos beavatkozási területként kell kezelnie. Tartalmilag továbbjutott a plenárisba.
• AM 53 — Kistelepülések demográfiai összeomlásának megelőzése: Az 500 főnél kevesebbet számláló hegyvidéki és vidéki falvak ördögi körének megtörése: fiatalok megtartása, minőségi szakképzés, helyi foglalkoztatási utak, vállalkozói támogatás, egészségügyi dolgozók megtartása. Tartalmilag továbbjutott.

A plenáris szakasz: két eredmény, két irány

Pozitív, továbbvitt plenáris eredmények — amelyek Hargita megyét is érintik:

Figyelő elemek — amelyekért tovább kell harcolni:

Néhány módosítóm nem jutott tovább a plenáris szövegbe, és ezeket nyílt kommunikációs eredményként nem tüntetem fel — de ezek mutatják a következő csaták irányát:

• AM 49 — Az ESF szociális missziójának védelme a rugalmassági klauzulával szemben: a munkahelyen belüli szegénység és a hegyvidéki magas fűtési költségek kezelése az ESF hatókörén belül. Nem látható plenáris továbbélés.
• AM 51 — Kisebbségi nyelven elérhető ESF-szolgáltatások: a magyar anyanyelvű közösség a munkaerő-piaci, képzési és szociális ellátásokhoz anyanyelvén férhessen hozzá. Nem látható megfelelő plenáris visszatükröződés.
• AM 56 — Területi mutatók, amelyek láthatóvá teszik a valódi egyenlőtlenségeket (átlagbér 75% alatti régiók, magas energiaszegénységű területek, kis-települési szerkezet). Nem jutott tovább.

Ezek a csaták nem zárultak le — folytatódnak a román ESF alkalmazási program tárgyalásain.

Hogyan befolyásolhat egy tag egy egész uniós testületet?

Sokan kérdezik: mit tud elérni egyetlen tag a Régiók Európai Bizottságának közel 350 tagja között?

Az elmúlt közel egy évben folyamatos párbeszéd folyt az Európai Bizottság illetékes biztosával, több főigazgatóval, csoportvezetőkkel, az Európai Parlament jelentéstevőivel és az Európai Tanács elnökségének illetékeseivel. Ez a folyamatos jelenlét és szakmai érvelés az, ami konkrét eredményt hoz — Hargita megye számára is.

A folyamat három szinten hat:

1. Szakbizottsági szöveg: A SEDEC bizottságban benyújtott módosítók beépülnek a vélemény tervezetébe, ahol szavazni kell róluk. Ha átmennek, az egész CoR véleményébe kerülnek.
2. Plenáris vélemény: A CoR véleménye kötelező konzultációs dokumentum az EU jogalkotási folyamatában. Az Európai Bizottságnak és a Tanácsnak figyelembe kell vennie — nem kötelező elfogadni, de indokolni kell, ha eltérnek tőle.
3. Tagállami alkalmazás: Az EU-s rendelet keretszabályait a tagállamok ültetik át. Románia a konkrét ESF programot — az operatív programokat — önállóan határozza meg. Ez az a szint, ahol az RMDSZ kormányzati részvétele döntő lehet.

A kettős stratégia: Brüsszel és Bukarest egyszerre

Az egyedülálló helyzetünk az, hogy az RMDSZ egyszerre van jelen az EU intézményi szintjén (a Régiók Európai Bizottságában) és a román kormányban.

Ez lehetővé teszi, hogy amit Brüsszelben CoR-vélemény formájában kidolgoztunk, azt Bukarestben a román ESF operatív programba be tudjuk építeni. Az EU-s szövegből fakadó érveket a román tárgyalóasztalon is fel lehet használni — ez az, ami valóban változtathat azon, hogy az európai szociális pénzek hogyan jutnak el Hargita megyébe.

Az eddigi tapasztalat azonban figyelmeztet: az uniós szociális alapok pénze eddig jellemzően a nagyvárosokban és vonzáskörzetükben csapódott le. Ennek megváltoztatásához aktív, tudatos és koordinált fellépés szükséges mindkét szinten.

A lakhatás külön fejezete

A lakhatás (housing) az egyik legfontosabb, de legkevésbé tárgyalt szociális probléma Hargita megye kistelepülésein. Az elavult, energiahatékonyan felújítandó épületállomány, az alacsony jövedelmek és a magas fűtési költségek hármasa valódi lakhatási szegénységet teremt — amelyet az EU statisztikái és mutatói sokszor láthatatlanná tesznek.

A plenáris AM 35/36 módosítókban beépítettük az affordable housing and homelessness metrics szempontjait a right to stay szövegébe. Ez azt jelenti, hogy a lakhatási szegénység Hargita-típusú formája elvben belekerülhet az ESF finanszírozható tevékenységei közé — feltéve, hogy Románia a saját operatív programjában ezt az irányt választja.

Hargita Megye Tanácsát már korábban felkértem egy lakhatási cselekvési terv elkészítésére, amelyet a román kormánynak — az RMDSZ-es kormányzati tagok közreműködésével — át lehetne adni. Ez a javaslat eddig nem kapott választ. Most, amikor a brüsszeli keret formálódik, nem lehet tovább várni ezzel a munkával.

A közlekedési szegénység: egy fogalom, amelyet Brüsszelbe vittünk

A közlekedési szegénység (transport poverty) az a jelenség, amikor valaki azért nem tud munkába menni, orvoshoz jutni vagy közszolgáltatásokhoz hozzáférni, mert nem engedheti meg magának a közlekedést — vagy egyszerűen nincs megfelelő tömegközlekedés a közelében.

Hargita megye kistelepülésein ez mindennapos valóság. A szociális éghajlati alap tárgyalásai során sikerült elérni, hogy a transport poverty európai uniós fogalomként elismerésre kerüljön. Ez komoly eredmény: ami eddig láthatatlan volt az EU fogalomtárában, az most bekerül a szociális szakpolitika értelmező keretébe.

Mit tehet most Hargita Megye Tanácsa — és miért nem lehet késni

A brüsszeli időablakok rövidek. Az ESF 2028–2034-es rendelet elfogadásra kerül, és rövidesen megindul a tagállami operatív programok tárgyalása. Ez az a fázis, amelyből Hargita megye sokat nyerhet — ha felkészülten lép be.

Konkrét teendők, amelyek elvégzéséért a Megye Tanácsát kérem:

• Szociális cselekvési terv kidolgozása az ESF 2028–2034-es prioritásaihoz igazítva, különös tekintettel az energiaszegénységre, a kistelepülések demográfiai helyzetére és a fiatalok megtartására.
• Lakhatási cselekvési terv elkészítése, amelyet a román kormánynak át lehet adni — a CoR véleményében lefektetett elvekre támaszkodva.
• A Sapientia Egyetemmel és a kutatóbázisokkal való koordináció az ESF innovációs és képzési forrásainak elnyeréséhez: a szociális innovációs strand (AM 22) kifejezetten a helyi és regionális kísérleteket és azok felskálázását támogatja.
• Civil szervezetekkel, vállalkozásokkal és szociális partnerekkel való együttműködés a monitoring bizottságokban való részvételhez — amelyet az AM 28R biztosít.
• Koordináció az RMDSZ kormányzati tagjaival annak érdekében, hogy a román ESF operatív programban Hargita megye és a hasonló hegyvidéki, kisebbségi közösségek által lakott területek célzott kedvezményezettként jelenjenek meg.

Ami elvész, ha nem lépünk:

Ha Hargita Megye Tanácsa nem készíti el ezeket a cselekvési terveket a nyár folyamán, akkor az operatív program tárgyalásai olyan irányban indulnak el, amelyből utólag nagyon nehéz kiszállni. A forrásallokáció akkor rögzül, amikor az érdekek versengenek — aki nincs jelen, az kimarad.

A várható hatások

Az elfogadott CoR véleményre két szinten érdemes gondolni:

1. Brüsszeli hatás: A CoR véleménye az Európai Bizottság rendeletjavaslata mellé kerül a jogalkotási folyamatban. A Bizottságnak és a Tanácsnak figyelembe kell vennie — és ha a tagállami tárgyalásokon hivatkoznak rá, az súlyt ad azoknak az érveknek, amelyek a hegyvidéki, kisebbségi és kis-települési körülményeket nevesítik.
2. Romániai hatás: Románia az ESF programot operatív programokba fordítja. Ebben a folyamatban az RMDSZ kormányzati jelenléte — ha koordináltan használjuk — lehetővé teszi, hogy a CoR-vélemény nyelve és prioritásai megjelenjenek a román ESF-elosztás rendszerében. Ez az a szint, ahol konkrét pénz érkezhet Hargita megyébe.

A két szint együtt — a CoR-vélemény mint keret és az RMDSZ mint kapuőr a román alkalmazásban — olyan kombinációt jelent, amelyre ritkán van lehetőség. Ezt az ablakot most kell kihasználni.

A munka nem ért véget

A plenáris elfogadás nem a folyamat vége, hanem egy állomás. Az alábbiakban azok a küzdelmek folytatódnak, amelyek a plenáris szövegbe nem kerültek be:

• A kisebbségi nyelven elérhető ESF-szolgáltatások követelménye (AM 51) — a román operatív programban kell érvényesíteni, ahol az RMDSZ tárgyalói pozíciója döntő.
• A területi mutatók (AM 56), amelyek láthatóvá tennék, hogy Hargita megye valóban hátrányban van az aggregált NUTS 2 adatokhoz képest — ezt a Romanian Statistical Institute és a Bizottság tárgyalásain lehet továbbléptetni.
• Az ESF szociális missziójának védelme (AM 49) a rugalmassági klauzulával szemben — ezt az Európai Parlament szociális bizottságával együttműködve lehet napirenden tartani.

Miért jövök ki Brüsszelbe — és miért fontos, hogy lássák itthon is

Az európai döntéshozatal sokaknak távolinak tűnik. Valójában az itt elfogadott szövegek szabják meg, hogy egy hargitai fiatal kap-e szakképzési támogatást, hogy egy kistelepülési idős ember fűtési segítséghez juthat-e, hogy egy vállalkozó helyi forráshoz fér-e hozzá.

Az én szerepem az, hogy ezt a kapcsolatot fenntartsam: Hargita megye valóságát brüsszeli szöveggé fordítsam, és a brüsszeli döntéseket hazavigyem olyanformán, hogy a megye tanácsa és az RMDSZ kormányzati csapata tudjon velük dolgozni.

Ez szívós munka. Üléstől ülésig, módosítótól módosítóig. De ma látszik az eredmény.

A maradás joga nem szlogen. Annak valósággá kell válnia — és ezért dolgozom.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, a Régiók Európai Bizottsága SEDEC szakbizottságának második alelnöke

Brüsszel, 2026. július 1.